Social protection of children with disabilities before the change of regime and at present

Authors

DOI:

https://doi.org/10.37291/2717638X.202233206

Keywords:

Social policy, Family, Social participation, Inclusion, Normalisation

Abstract

The integration of people with disabilities and the normalisation of their living conditions appear to be a key goal in today’s social approach. However, it is not enough to change the social approach alone in order to achieve integration, we need instruments which are able to support the social participation, self-determination and normalisation of people with disabilities. Such instruments can be defined as follows: a wide range of social welfare support and social services ensured by the state. It is indispensable to help, support and strengthen families which raise a child with disabilities, consequently social policy instruments should be extended to families as well. The present study aims at providing an overview of how children with disabilities and their families were supported during the socialist regime and in the subsequent period. We used a qualitative case study, for the preparation of which secondary research and document analysis were conducted. Our analysis focused on the research question whether following the change of regime there was a change of attitude in the fields of social policy which could promote the improvement of the quality of life of children with disabilities and their families. On the other hand, do the benefits and services provided by the social care system support the integration, normalisation and self-determination of children with disabilities, as well as their upbringing in a family environment? The results of our analysis show that following the change of regime a slow change guided by the modern approach to disability began, which by continuously adding an element at a time attempts to help children with disabilities and their families. A Hungarian disability strategy which would thoroughly define a social policy adapted to the needs of those concerned is badly needed.

Downloads

Download data is not yet available.

Metrics

Metrics Loading ...

References

Act III of 1993 (Hungarian Social Security and Social Services Act). https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99300003.tv

Act LXXXIV of 1998 (Family Support Act). Retrieved from https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99800084.tv

Act XXVI of 1998 (Rights and Equal Opportunities of Persons with Disabilities Act). https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99800026.tv

Allard, M. A. (1996). Supported living policies and programmes in the USA. In J., Mansell, & K., Ericsson, (Eds.), Deinstitutionalization and Community Living: Intellectual Disability Services in Britain, Scandinavia and the USA (pp. 97–116). Chapman and Hall. DOI: https://doi.org/10.1007/978-1-4899-4517-4_7

Andor, Cs. (2009). A fogyatékosügy a szociál- és foglalkoztatáspolitikában. (Jegyzet.) Budapest: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar.

Ballesteros, M., Jurkiewicz, K., & Meurens, N. (2013). Member States' Policies for Children with Disabilities. Study. European Union, Brussels. https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/etudes/join/2013/474416/IPOL-LIBE_ET(2013)474416_EN.pdf

Bass, L. (2004a). Szüljön másikat? Súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermeket nevelô családok életkörülményei Magyarországon. Kapocs, 3(5), 1-15. https://epa.oszk.hu/02900/02943/00014/pdf/EPA02943_kapocs_2004_5_03.pdf

Bass, L. (2004b). A fogyatékos gyermek ellátása. Kapocs, 3(5), 1-23. https://epa.oszk.hu/02900/02943/00014/pdf/EPA02943_kapocs_2004_5_04.pdf

Bass, L. (2008). Amit tudunk és amit nem...az értelmi fogyatékos emberek helyzetéről Magyarországon. Kézenfogva Alapítvány.

Bass, L. (2009). Fogyatékosság és szegénység. In L., Bass, Zs., Deákné Orosz, E., Győri, & Cs., Szauer, (Eds.) Fogyatékos emberek társadalmi befogadása – a szociális ellátórendszer feladatai, lehetőségei – Tudástár (pp. 13-19). Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány.

Bencze, J., & Pordán, Á. (1999). Az értelmi fogyatékos emberről való gondoskodás rövid történeti áttekintése. In A., Maléth, (Eds.), Kézikönyv az értelmi fogyatékos emberek lakóotthonaiban dolgozó segítők részére (pp. 17-30). Kézenfogva Alapítvány.

Béres, Cs. (1997). Halmozottan hátrányos helyzetben – fogyatékos gyermekeket nevelő családok a társadalomban. Esély: Társadalom és szociálpolitikai folyóirat, 8(6), 65-76.

Beresford, B. (1995). Expert opinions: a national survey of parents caring for a severely disabled child. Policy Press.

Brennan, E. M., Rosenzweig, J. M., Jivanjee, P., & Stewart, L. M. (2016). Challenges and supports for employed parents of children and youth with special needs. In T. D. Allen & L. T. Eby (Eds.), The Oxford handbook of work and family (pp. 165–181). Oxford University Press. DOI: https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780199337538.013.14

Central Statistical Office (CSO) (2012). Kisgyermekek napközbeni ellátása. Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kisgyermnapkozbeni.pdf

Central Statistical Office (CSO) (2013). Szociális statisztikai évkönyv, 2012. Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/evkonyv/szocialis_evkonyv_2012.pdf

Central Statistical Office (CSO) (2014a). 2011. Évi Népszámlálás – 11. Fogyatékossággal élők. Központi Statisztikai Hivatal. ISBN 978-963-235-357-9

Central Statistical Office (CSO) (2014b). Szociális statisztikai évkönyv, 2013. Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/evkonyv/szocialis_evkonyv_2013.pdf

Central Statistical Office (CSO) (2015). Szociális statisztikai évkönyv, 2014. Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/evkonyv/szocialis_evkonyv_2014.pdf

Central Statistical Office (CSO) (2016). Szociális statisztikai évkönyv, 2015. Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/evkonyv/szocialis_evkonyv_2015.pdf

Central Statistical Office (CSO) (2017). Szociális statisztikai évkönyv, 2016. Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/evkonyv/szocialis_evkonyv_2016.pdf

Central Statistical Office (CSO) (2018a). Szociális statisztikai évkönyv, 2017. Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/evkonyv/szocialis_evkonyv_2017.pdf

Central Statistical Office (CSO) (2018b). Mikrocenzus 2016 – 8. A fogyatékos és az egészségi ok miatt korlátozott népesség jellemzői. Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/mikrocenzus2016/kotet_8_fogyatekos_es_az_egeszsegi_ok_miatt_korlatozott_nepesseg_jellemzoi

Central Statistical Office (CSO) (2019). Szociális statisztikai évkönyv, 2018. Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/evkonyv/szocialis_evkonyv_2018.pdf

Central Statistical Office (CSO) (2020). Szociális statisztikai évkönyv, 2019. Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/evkonyv/szocialis_evkonyv_2019.pdf

Central Statistical Office (CSO) (2021a). 25.1.1.25. Szociális alapszolgáltatások és nappali ellátások. Központi Statisztikai Hivatal adatai. https://www.ksh.hu/stadat_files/szo/hu/szo0025.html

Central Statistical Office (CSO) (2021b). 25.1.1.26. A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményekben ellátottak ellátási típusonként. Központi Statisztikai Hivatal adatai. https://www.ksh.hu/stadat_files/szo/hu/szo0026.html

Csizmadia, A. (1977). A szociális gondoskodás változásai Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézet.

Drake, R. F. (2001). The Principles of Social Policy. Palgrave. DOI: https://doi.org/10.1007/978-1-137-12189-9

Ericsson, K. (1996). Housing for the person with intellectual handicap. In J. Mansell & K. Ericsson (Eds.), Deinstitutionalization and Community Living: Intellectual Disability Services in Britain, Scandinavia and the USA (pp. 81–95). Springer. DOI: https://doi.org/10.1007/978-1-4899-4517-4_6

Farkasné Farkas, Gy., Meleg, S., & Velkei, M. (2016). Támogató szolgálatok szakmai felmérése, 2015. Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal. https://szocialisportal.hu/wp-content/uploads/2016/10/tsz_tanulmany_2016-1.pdf

Fónai, M., Pásztor, E. & Zolnai, E. (2007). A fogyatékos emberek helyzete, életmódja és életkörülményei Hajdú-Bihar megyében. Esély: Társadalom és szociálpolitikai folyóirat, 18(6), 87-119.

Göndör, É. (2012). A gyermekgondozási támogatások az államszocializmus időszakában, különös tekintettel a gyermekgondozási segélyre. Jog – Állam – Politika, 4(4), 69-90.

Gordon, D., Parker, R., Loughran, F., & Heslop P. (2000). Disabled children in Britain: A re-analysis of the OPCS disability surveys. London: Stationery Office.

Gosztonyi, G. (1993). Hatóság + Szolgálat, avagy merre mennek a családsegítő szolgálatok? Esély, 5(4) 14-35.

Hunkár, M. (2013). A kutatás módszertana. (Gyakorlati jegyzet). Debreceni Egyetem.

Kereki, J. (2010). A fogyatékosság és az ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségei a korai életszakaszban. Társadalmi Riport, 11(1) 348-368.

Komáromi, R., & Lendvai, N. (2016). “… Hangot nyertek, társadalmi érdekérvényesítést szereztek maguknak …” A fogyatékosság jelensége a szociálpolitikában. In P., Zászkaliczky, & T., Verdes, (Eds.), Tágabb értelemben vett gyógypedagógia (pp.307-344). ELTE Eötvös Kiadó, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar.

Könczei, Gy., & Hernádi, I. (2011). A fogyatékosságtudomány főfogalmai és annak változásai. In Z. É., Nagy, (Eds.), Az akadályozott és az egészségkárosodott emberek élethelyzete Magyarországon, (pp. 7-28). Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet,.

Kozma, Á., Petri, G., & Bernát, A. (2020). Kiszolgáltatottság és stagnálás: a fogyatékos emberek társadalmi helyzete a 2010-es években. In T., Kolosi, I., Szelényi, & I. Gy., Tóth, I. (2020), Társadalmi Riport 2020, (pp. 381-403). Tárki.

Kristó, K. (2015). A pénzbeli családtámogatási ellátások kialakulása és fejlődése Magyarországon a rendszerváltásig. Jog- és polıtıkatudományi folyóirat journal of legal and political sciences, 9(2) 2-22.

Lányiné Engelmayer, Á. (1996). Értelmi fogyatékosok pszichológiája. Régi nézetek új megközelítésben. I. kötet. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola.

Lovászy, L. G. (2009). Fogyatékosügyi és rehabilitációs jog és igazgatás az Európai Unióban és Magyarországon. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar.

Nirje, B. (1993): The Normalization principle: 25 years later. In U. Lentnen & R. Pirttmaa (Eds.), Arjessa tapahtuu. Comments on mental retardation and adult education. Finland: The Institute for Educational Research, University of Jyvaskyla.

Oliver, M., & Barnes, C. (1998) Disabled People and Social Policy: From Exclusion to Inclusion. Longman.

Onwuegbuzie, A. J. (2012). Putting the MIXED back into the quantitative and qualitative research in educational research and beyond: Moving toward the radical middle. International Journal of Multiple Research Approaches, 6(3)192–219. DOI: https://doi.org/10.5172/mra.2012.6.3.192

Pal, G. C. (2018). Disability, Social Policy and Inclusiveness: The Missing Links. Journal of Social Inclusion Studies, 4(2) 301-324. DOI: https://doi.org/10.1177/2394481118817960

Rákó, E. (2017). Családsegítési feladatok új szervezeti formában. In A., Vargáné Nagy, (Eds) Családi nevelés 2., (pp. 90-101). Didakt Kft.

Smith, E. (2008). Using Secondary Data in Educational and Social Research. Open University Press.

Vokony, É. (2002). Kis magyar bölcsődetörténet. Kapocs, 1(4), 50-54.

Wolfensberger, W. (1972). The principle of Normalization in human services. National Institute on Mental Retardation.

Yin, R.K. (2018). Case study research and applications: Design and methods. SAGE.

Zászkaliczky, P. (1998). A deinstitucionalizáció folyamata a német nyelvű országokban. In P., Zászkaliczky, (Eds), A függőségtől az autonómiáig, (pp. 35-80). Soros Alapítvány és Kézenfogva Alapítvány.

Zászkaliczky, P. (1999). Fogyatékosság, normalizáció, integráció. In Maléth A. (szerk.): Kézikönyv az értelmi fogyatékos emberek lakóotthonaiban dolgozó segítők részére. (pp. 31–47). Kézenfogva Alapítvány.

Downloads

Published

2022-11-19

How to Cite

Balázs-Földi, E. (2022). Social protection of children with disabilities before the change of regime and at present. Journal of Childhood, Education & Society, 3(3), 233–248. https://doi.org/10.37291/2717638X.202233206